Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.
Jobban élünk-e ma, mint 10 évvel ezelőtt? - merül fel a kérdés rendszeresen mindenki fejében. A KSH szerint a bérek továbbra is rendíthetetlenül emelkednek, mégis sokan úgy érzik, az infláció és az egyre dráguló lakhatás minden növekedést felemészt. Ha csak a nominális értéken számolt lakásárindexre nézünk, akkor például láthatjuk, ahogy országos szinten több, mint kétszeresére, Budapesten pedig több, mint 2,5-szeresére nőttek az árak 2010 óta és sokaknak az az érzése támad, hogy a béreink nem tartanak lépést ezzel az ütemmel. Nos, mi most megnéztük, hogy mi is a valóság és hogyan viszonyultak a keresetek a lakásárakhoz 2010-ben és 2020-ban: az adatok felemás képet mutatnak - a budapestiek például jogosan keserűek.
A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó és nettó átlagkeresete is 8,8%-kal nőtt éves szinten tavaly októberben a KSH ma közzétett adatai szerint, ugyanannyival, mint szeptemberben, így a jelek szerint a koronavírus-járvány második hullámának erősödése sem okozott addig érdemi változást a kereseti trendekben. A reálkeresetek tehát októberben nemzetgazdasági átlagban 5,6%-kal, a versenyszférában 6,2%-kal nőttek, sőt: a rendszeres keresetekkel nézve még kissé gyorsabban is. Emellett az alkalmazásban állók létszámában is örvendetes visszaépülés látszik, így ahogy a tegnapi foglalkoztatottsági adatoknál, most a kereseti adatoknál sem látunk törést a járvány mellett.
Sokat olvashattunk az elmúlt hetekben arról, hogy milyen jól élnek a románok. Van is igazság abban, hogy szépen gyarapodott keleti szomszédunk az elmúlt években, de mielőtt nekikeserednénk és elindulnánk Romániába munkát vállalni, érdemes egy pillanatra a dolgok mélyére nézni. Könnyen lehet, hogy nagyon rosszul jár, aki útnak indul.
A júliusi 7,2%-ról augusztusban 8,1%-ra, fél éve a leggyorsabb ütemre pörgött fel a nemzetgazdaságban a reálkeresetek éves szintű emelkedése – derült ki a KSH kereseti statisztikájából.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nyomul előre az orosz haderő Donyeckben.
Lemondott a pozíciójáról.
Több tesztet is elvégeztek a hatóságok.
Megváltoztak a fogyasztói szokások, takarékosabbak lettek az izzók, mások az energiaforrások is.
Egyebek mellett erről szólt a csütörtöki Checklist.
Folytatódott a tempós bérkiáramlás augusztusban is.
